HATÁRIDŐS ÜGYLETEK BEMUTATÁSA

I. MI AZ A HATÁRIDŐS ÜGYLET?

A határidős ügyletek a prompt részvényügyletek mellett az értéktőzsdék második legnépszerűbb termékei. A határidős ügylet ún. származtatott ügylet, mely lényegében egy termék (mögöttes termék) előre meghatározott mennyiségben és előre meghatározott áron történő jövőbeni vásárlására, illetve eladására szóló szerződés.

A határidős ügyletek (futures vagy forward) esetén, szemben az opciós jog megvásárlásával (ld. deviza opciók, illetve arany és ezüst opciók), ahol jogunk keletkezik kötelezettséget vállalunk az adott termék megvásárlására vagy éppen eladására. Például, ha a mai napon X részvényre ez év decemberi lejárattal határidős vételi (long) ügyletet kötünk 1.000 forintos áron, akkor azt a kötelezettséget vállaljuk, hogy X részvényt a decemberi lejáratkor 1 000 forintos áron, az általunk meghatározott mennyiségben megvásároljuk, függetlenül attól, hogy X részvény ára mennyi lesz a lejáratkor. Ha az ügyletünk eladási ügylet (short) lenne, akkor decemberben 1 000 forinton kellene eladnunk az X részvényt szintén függetlenül az alaptermék árától.

A határidős ügyletek mögöttes (alap) termékei, azaz az a termék, amelyre a szerződés szól, nagyon sokfélék lehetnek. Így határidős ügyletet köthetünk részvényekre, részvényindexekre, devizákra, nemesfémekre, gabonatermékekre, energiahordozókra, állampapírokra, de akár egyes országok kamataira is.

II. A HATÁRIDŐS ÜGYLETEK TÍPUSAI

Határidős ügyleteket köthetünk a tőzsdén, de léteznek a tőzsdén kívüli piacokon (OTC) is ilyen ügyletek. Bár a magyar nyelv nem különbözteti meg a kettőt, jó tudni, hogy az angol terminológia igen: futures ügyletekről beszélünk akkor, ha a határidős ügylet egy standardizált tőzsdei termék, míg forward ügyletekről, ha a tőzsdén kívüli piacokon kötünk ügyleteket. A kettő között az egyik legnagyobb különbség a szabványosításban van: míg a futures ügyletek szabványosítottak, azaz a tőzsdén csak az előre meghatározott lejáratokra és előre meghatározott mennyiségekben (ún. kontraktus) tudunk ügyletelni; addig a tőzsdén kívüli forward ügyleteknél nincsenek ilyen szabványok. A futures és forward ügyletek összehasonlításáról részletesebben itt olvashat. Az alábbiakban a futures ügyletekkel foglalkozunk, a forward ügyletekről a devizapiacnál olvashat.

III. LESZÁLLÍTÁSOS ÉS ELSZÁMOLÁSI ÜGYLETEK

A határidős ügyletek esetében léteznek ún. delivery, azaz leszállításos ügyletek, illetve ún. elszámolási ügyletek.

A leszállításos (delivery) ügyletek (pl. olaj, arany, részvény, stb.) esetében a pénzügyi elszámolás mellett, amikor is a vevő megfizeti az előre meghatározott árat az eladó részére, az ügylet tárgya leszállításra kerül, azaz az eladónak a terméket le kell szállítania a vevő részére, a vevőnek pedig a terméket át kell vennie. A leszállítás történhet fizikailag, amikor rendszerint közraktárba szállítják a terméket, melyről közraktárjegyet kapunk, de történhet úgy is, hogy azonnali (prompt) ügyletünk keletkezik. Így például a határidős részvényügyletek esetében amennyiben megvárjuk a lejárat napját, úgy lejárakor:

Mivel senki sem szeretné, ha az "udvarára" egyszer csak 200 tonna búzát vagy 20 hordó olajat vinnének, a leszállításos határidős ügyleteket minden esetben a lejárat előtt - egy ellentétes irányú, ugyanazon lejáratú és azonos mennyiségű ügylettel - zárnunk kell.

Az elszámolási ügyletek esetén nem történik fizikai szállítás, kizárólag pénzügyi elszámolás, amikor is az adott termék (mögöttes termék) lejáratkori elszámoló ára és a határidős kötési árfolyam (amin az ügyletet megkötöttük) közötti különbség kerül pénzügyileg elszámolásra (Pl.: részvényindex határidők esetében).

IV. A HATÁRIDŐS ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA

A határidős ügyleteket jellemzően három fő céllal alkalmazzák: a spekuláció, a fedezeti ügyletek (hedge), illetve az arbitrázs. Jelen leírásban kizárólag a spekulációs célú alkalmazással foglalkozunk.

A spekulációs célú ügyletek esetében a határidős ügyletet a nyereség elérése céljából kötjük. Felmerülhet a kérdés, hogy miért határidős ügyletet kötünk ilyen célból, miért nem azonnali (prompt vagy spot) ügyletet. Ennek több oka is van.

Az egyik legfontosabb ok, hogy a határidős ügyletek esetén jelentős, átlagosan 5-20-szoros tőkeáttételt érhetünk el. Ugyanis a határidős ügyletek esetében - mivel az adott terméket még nem vásároltuk meg vagy adtuk el, hanem csak kötelezettséget vállaltunk arra -, nincsen szükség a mögöttes termék teljes értékének biztosítására, hanem csak annak egy részét kell ún. fedezetként (margin) biztosítani. Így például egy kontraktus MOL részvényhatáridőhöz, amely 50 darab részvénynek felel meg, mindössze 200.000 forintra van szükségünk, amit ha az azonnali (prompt) piacon akarnánk megvenni - feltételezve, hogy a MOL árfolyama 20.000 forint -, közel egymillió forintra lenne szükségünk.

A másik legfőbb ok az, hogy nagyon sok jó termékre - mivel maga a termék kézzelfoghatóan nem létezik - kizárólag határidős ügylet köthető. Így például egy részvényindexre - mint a BUX index vagy a DJIA index - nem tudunk azonnali (prompt) részvényügyletet kötni, de határidős ügyletet (pl. határidős BUX index) igen.

V. A HATÁRIDŐS POZÍCIÓ ZÁRÁSA

A határidős nyitott pozíciók eredményét kétféleképpen realizálhatja.

VI. KINEK AJÁNLJUK?

A határidős ügyleteket mindazok számára ajánljuk, akik a befektetésre szánt pénzüket hatékonyabban, tőkeáttétellel kívánják befektetni. Különösen ajánljuk azok számára, akik napon belül (day trade), illetve akik rövidtávon (swing trade) kereskednek.

A jelentős tőkeáttétel miatt a határidős termékeket kizárólag azon Ügyfeleink számára ajánljuk, akik a prompt részvénypiacokon, a devizapiacon vagy a CFD termékekkel már legalább egy éve aktívan kereskednek.

VII. A HATÁRIDŐS ÜGYLETEK ELŐNYEI

A határidős ügyletek rendkívül magas népszerűsége az alábbi előnyökben rejlik:

VIII. A HATÁRIDŐS ÁR

A határidős termékek ára az azonnali (prompt vagy spot) ártól eltér, méghozzá jellemzően annál magasabb. Ennek oka, hogy bár a határidős árfolyam az azonnali (prompt vagy spot) árfolyamtól függ, a határidős ügyletek elvéből adódóan a vételi illetve eladási kötelezettség - hacsak időközben le nem zárjuk a pozíciónkat -, és így a pénzügyi elszámolás is a lejáratkor történik. Márpedig az eladó úgy gondolkozik, hogy eladhatja ma a termékét az azonnali (prompt vagy spot) árfolyamon vagy eladhatja a határidős árfolyamon a jövőben - ez utóbbi esetben pedig természetesen, mivel később jut a pénzéhez, azt magasabb áron fogja csak eladni. A határidős ár és az azonnali (prompt vagy spot) ár közötti különbség az ún. bázis vagy kamattartalom.

IX. A HATÁRIDŐS MENNYISÉG

Ahogyan fentebb említettük, a futures és a forward ügyletek közötti egyik legfőbb különbség, hogy a tőzsdei futures ügyletek standardizáltak: csak előre meghatározott termékekre, csak előre meghatározott lejáratok mellett és kizárólag előre meghatározott mennyiségekre tudunk kereskedni. Ezt az előre meghatározott mennyiséget nevezzük kontraktusnak, mely tőzsdei kötésegységet jelent. A tőzsdei futures ügyletek esetén csak 1 kontraktusra vagy ennek egész számú többszörösére köthetünk ügyletet.

Minden egyes határidős termék esetén meghatározásra kerül, hogy egy kontraktus a mögöttes termék mekkora mennyiségének felel meg. Így például a MOL határidő esetében egy kontraktus 50 darab részvénynek, egy BUX határidő egy kontraktusa 10 index-darabnak, egy kontraktus FTSE 100 index határidő 10 darab részvényindexnek, egy kontraktus brent olaj (Crude Oil Brent CRD) határidő 1.000 hordónak, egy kontraktus arany határidő (COMEX Gold 100 Oz.) a GLOBEX tőzsdén 100 troy unciának, egy kontraktus kukorica az ECBOT tőzsdén pedig 5.000 tonna búzának felel meg.

X. ELSZÁMOLÁS

A határidős ügyletek esetén az elszámolás - szemben például egy prompt részvényügylettel - naponta történik, azaz amennyiben nyitott pozíciója nyereséges, úgy a nyereség mértéke jóváíródik, amennyiben veszteséges, úgy a veszteség összegével megterhelődik a számlája minden nap. A nyereség és veszteség mértéke a kontraktus egységnek megfelelő mennyiség szerint kerül elszámolásra. Így például az előző pontban említett termékek esetében:

XI. FEDEZET

Egy határidős pozíció nyitásához, azaz egy adott lejáratra szóló határidő megvásárlásához vagy eladásához Önnek nem szükséges az adott termék mennyiségének megfelelő fedezetet biztosítania. Így például ha 10 kontraktus MOL határidőre köt, úgy - mivel egy kontraktus 50 darab részvénynek felel meg - nem szükséges az összesen 500 darab részvény értékének megfelelő fedezettel rendelkezni. Elegendő egy ún. alapletétet képeznie, mely minden egyes termék esetén a termék alapegységére, az ún. kontraktusra külön kerül meghatározásra. Mivel az alapletét összege a kontraktus értékének csak egy bizonyos hányada, így a határidős ügyletek segítségével Ön kevesebb pénzből nagyobb mennyiségre, illetve ugyanannyi pénzből magasabb mennyiségre tud kötni - azaz tőkeáttétellel tud kereskedni.

Így például egy kontraktus MOL határidőhöz 200 000 forint alapletétre van szüksége. Amennyiben a MOL részvények árfolyama 30 000 forint, úgy az azonnali prompt piacon 200 000 forintból csak 6 darab részvényt vásárolhatna (long) meg vagy adhatna el (short). Ezzel szemben a határidős piacon - mivel egy kontraktus 50 darab részvénynek felel meg - 50 darab MOL részvényre kereskedhet.

Ezen alapletétnek a nyitott pozíció lezárásáig a számláján rendelkezésre kell állnia, azaz amennyiben a nyitott pozíciója veszteséges, úgy a veszteség mértékének megfelelő pénzösszeggel a számláján - az alapletéten felül - rendelkeznie kell: ha az nem áll rendelkezésre, akkor ezen összeget be kell fizetnie a számlájára. Éppen ezért javasoljuk, hogy minden esetben rendelkezzen számláján az alapletét összegének kb. 20%-ának megfelelő készpénzzel vagy likvid értékpapírral, például állampapírral vagy befektetési jeggyel.

XII. DÍJAK

A határidős termékekkel való kereskedés során hasonló költségekkel számolhatunk, mint a prompt részvények esetében. Mivel a befektetési társaságok, brókercégek nagyon sokféle költséget fel szoktak számolni, ami miatt szinte áttekinthetetlenné és összehasonlíthatatlanná válnak az egyes cégek által alkalmazott díjstruktúrák, javasoljuk Önnek, hogy olyan társaságot válasszon, ahol a díjak átláthatóak. A határidős termékek esetén az alábbi díjakkal találkozhatunk:

A QUAESTOR Csoport mindig ügyel arra, hogy díjai átláthatóak legyenek, ezáltal elősegítve a kereskedés eredményének könnyebb számíthatóságát. Nálunk a határidős termékek esetében kizárólag a teljesítési díj jelenik meg költségként. Az általunk alkalmazott díjakat itt találja.

XIII. ADÓZÁS

XIII.1. ADÓZÁS MAGÁNSZEMÉLYEK ESETÉBEN

Az OECD tagországokban lévő tőzsdéken,- mint a Budapesti Értéktőzsde -, bonyolított ügyletek után az elért árfolyamnyereséget 16% árfolyamnyereség-adó terheli. Az adót az árfolyamnyereségek és a veszteségek összesített egyenlege után kell megfizetni. A QUAESTOR Csoport, mint kifizető a jelenlegi szabályozások szerint az árfolyamnyereség után nem von le adót, azt Önnek a saját éves adóbevallásában kell bevallani, és ehhez kapcsolódóan megfizetni. A bevallás alátámasztására nyilvántartást kell vezetnie az adott évi OECD tőzsdén bonyolított ügyleteiről. Így ha Önnek a tárgyévben vesztesége is keletkezett, úgy az év végi adóbevallásba tárgyévi, OECD tagországok tőzsdéin elért árfolyamnyereségek és veszteségek nettó egyenlege után kell az adót megállapítani, és a bevallás beadásával egyidejűleg - legkésőbb tárgyévet követő május 20-ig - befizetnie. Ha összességében az adott évi ügyletek elszámolása veszteség, akkor ezt a következő két adóévben elért nyereséggel szemben az adott évi bevallásban érvényesíteni lehet. (A nem OECD tőzsdéken keletkezett veszteségek az OECD tőzsdén elért nyereségekkel szemben nem vehetők figyelembe adóalap csökkentésként.)

A nem OECD tagországok tőzsdéin elért árfolyamnyereségek esetében az árfolyamnyereség-adó mértéke 25%. Az adózás módja megegyezik a tőzsdén kívüli részvényeken elért árfolyamnyereségek adózásával. Ebben az esetben a QUAESTOR Csoport kifizetőként levonja és befizeti az Ön nyereségét terhelő adót, és arról igazolást ad, amely alapján Ön azt a bevallásában szerepeltetheti. Ebben az esetben nem érvényesíthetők az árfolyamnyereségekkel szemben az árfolyamveszteségek, az adó alapja tisztán az árfolyamnyereség. Így például ha Önnek keletkezett 1 000 000 Ft nyeresége, és volt 500 000 Ft vesztesége, akkor az 1 000 000 Ft után 250m000 forint adót kell megfizetnie, a veszteséget viszont nem tudja az adóalapjából levonni, így a nettó nyereségére vetítve 50% adót fizetett. Sőt, ha például az 1 000 000 Ft nyereségével szemben volt 1 200 000 forint vesztesége, akkor is meg kell fizetnie a 250 000 forint adót. Ezért abban az esetben, ha Ön nem OECD tagország tőzsdéjén is kereskedik, javasoljuk, hogy azt inkább egy vállalkozásban végezze.

XIII.2. ADÓZÁS VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN

Amennyiben Ön vállalkozás keretén belül kereskedik, úgy a nyereségeit bevételként, veszteségeit költségként kell lekönyvelnie. Ebből adódóan a nyereségek és veszteségek különbözete az adózás előtti eredményben jelenik meg, és ez után fizeti meg a társasági adót, melynek mértéke jelenleg 19%.

Felhívjuk figyelmét, hogy ha a vállalkozása az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) alá bejelentkezett, úgy a nyereségei után az adót meg kell fizetnie, de a veszteségeket nem tudja figyelembe venni adóalap csökkentő tételként. Ezért nem javasoljuk, hogy az EVA alá bejelentkezett vállalkozása kössön határidős ügyleteket.