Az ország hatalmas területű lévén éghajlati szempontból több zónára osztható, ezek a következők:
Északon a tél december és március közé esik, a legmagasabb hőmérséklet 0 C körüli, de a Nagy Faltól északra akár –40 C is előfordulhat, az idő viszont napos és száraz. Nyáron (májustól augusztusig) nagy a kánikula, nem ritka a 38 C sem, a legtöbb csapadék júliusban és augusztusban esik. Az átmeneti évszakok a legkellemesebbek, ilyenkor a hőmérséklet 20 és 30 C között van, s kevés eső hullik.
Közép-Kínában, a Jangce-folyó völgyében a nyár (áprilistól októberig) hosszú forró és párás, a tél pedig rövid és hideg.
Délen is nagyon forró (38 C) a nyár (április-szeptember) sok csapadékkal, mely július és szeptember között esik le. A rövid tél (januártól márciusig) nem annyira hideg, mint északon, de azért szükséges a meleg ruha.
Az északnyugati sivatagos részen legmelegebb a nyár Kínában, nem ritkán 47 C is előfordul, a tél pedig hasonlóan hideg, mint északon.
Tibetben pedig mintha egyetlen nap alatt élné végig az ember mind a négy évszakot, a reggeli 0 C után 38 C–ra is felmehet a hőmérő higanyszála, hogy aztán estére újra fagypont körülire essen vissza. A tél igen kemény, csapadék azonban nem nagyon hull.
| Kína időjárás | Levegő (C°) | Páratartalom (%) |
|---|---|---|
| január | -5 | 50 |
| február | -2 | 50 |
| március | 5 | 48 |
| április | 15 | 46 |
| május | 20 | 49 |
| június | 25 | 56 |
| július | 27 | 72 |
| augusztus | 25 | 74 |
| szeptember | 18 | 67 |
| október | 10 | 59 |
| november | 3 | 56 |
| december | -3 | 51 |
Beutazási szabályok: Magyar állampolgárok részére - kivéve a diplomata és a szolgálati útlevéllel rendelkezők - az országba történő beutazáshoz vízum beszerzése szükséges, melynek teljeskörű vízum ügyintézését irodánk vállalja.
A vízum intézéséhez szükséges dokumentumok a következők:
- Érvényes és aktuális útlevél. Az útlevél érvényességi idejére vonatkozó követelmény, hogy az a belépés napjától számított 6 hónapon belül nem veszítheti el érvényességét. További követelmény, hogy az útlevél legalább egy üres oldalt tartalmazzon.
- Egy kitöltött vízumkérő formanyomtatvány visa application form,egy darab színes igazolványkép .
A vízumügyintézés díja: 12 000 Ft/fő (egyszeri belépésre jogosító turista vízum)
Egészségügy: kötelező védőoltás nincsen. A vezetékes víz nem iható. Utasbiztosítás megkötését fokozottan javasoljuk.
Bankkártya használat, külföldi fizetőeszköz:
A legtöbb hazánkban használatos bankkártyát Kínában még nem lehet használni, a bank automaták többnyire csak kínai nyelvű menüvel rendelkeznek, a kártyák használata, a fentieken túlmenően sem biztonságos kellőképpen.
Kínában még mindig az USA dollár a legmegszokottabb külföldi fizetőeszköz. Kisebb városokban, vidéken, más külföldi fizetőeszköz beváltása – még akár szállodákban is - nehézséget okozhat.
Pénzüket lehetőleg ne egy helyen tartsák. Utazás előtt szerezzenek információt arról, hogy a meglátogatandó helyeken hol van Western Union kirendeltség, amelyen keresztül szükség esetén átutalással készpénzhez juthatnak otthonról. Ez különösen azért fontos, mert - pl. útlevél elvesztése esetén - Kínában, az ország hatalmas méreteiből adódóan, akár több ezer kilométert is utazni kell a legközelebbi külképviseletig.
Időjárási tudnivalók:
Kínában előfordulnak szélsőséges időjárási viszonyok. Dél-Kínát, illetve a déli és keleti partvidéket, elsősorban a monszun időszakban gyakran veszélyeztetik tájfunok, melyek Sanghajt is elérhetik. Tavasszal az észak-keleti országrészben homokviharok fordulhatnak elő. Télen az északi, észak-keleti országrészben szélsőséges téli időjárási viszonyokra is lehet számítani. Javasoljuk, hogy utazás előtt mindig tájékozódjanak a meglátogatni kívánt térség időjárásáról. A tájfunok, homokviharok általában néhány nappal jelezhetőek csak előre. Ezért mindig tartalékoljanak elegendő pénzt egy esetleges néhány napos tovább tartózkodásra. A lehetséges kényszer tovább-tartózkodást a vízum kérelmezésénél is vegyék figyelembe.
Időeltolódás: +7 óra (több időzóna).
Repülési idő: 14 óra.
Kirándulás Kínából Honkongba és Makaóba
Hongkong és Makaó különleges közigazgatási övezetnek számítanak. Ezért egyszeri belépést lehetővé tévő vízum birtokában, a Kínából Hongkongba vagy Makaóba utazást követően nem lehet újból beutazni Kínába. Ennek megfelelően, ha pl. egy dél-kínai városban bérelnek szállodai szobát, és egynapos hongkongi vagy makaói kiruccanást terveznek, ne hagyják holmijukat, pénzüket és egyéb értéktárgyaikat a kínai szállodában, mondván, hogy este úgyis visszajönnek. A szállodából előbb ki kell jelentkezni, és az összes holmijukkal kell átutazni Hongkongba vagy Makaóba, mert onnét nem fognak tudni visszamenni Kínába. A haza- vagy továbbutazást ilyenkor természetesen Hongkongból vagy Makaóból kell tervezni.
Kommunikáció
Még a turisták által látogatott helyeken, szállodákban sem mindig beszélnek angolul. Javasoljuk, hogy lehetőségeik szerint készítsenek-készíttessenek kínai nyelven -kiejtéssel együtt - rövid listát, a fontosabb helyekről, címekről, elérhetőségekről (például magyar nagykövetség neve és címe, szálloda neve és címe).
Megfelelő nyelvismeret, helyismeret, illetve a helyi viszonyok, szokások ismeretének hiánya az egyéni utazást - elsősorban a nagyvárosokon kívül - nehézzé teszi.
FONTOS: a keleti kultúrák szokásvilága, az emberek mindennapi életvitele nagymértékben különbözik a nyugati világ szokásrendszerétől (étkezés, tisztálkodás, közlekedés).
Napóleon mondása szerint „Kína alvó óriás. Hagyjuk feküdni és aludni, mert ha felébred, megdöbbenti a világot.” Az alvó óriás felébredt, jó úton halad a felé, hogy a világ vezető hatalma legyen. A kínai kultúra azért olyan egyedi, mert földrajzilag teljesen elkülönült és uralkodói nem engedték, hogy a lakosok érintkezésbe kerüljenek más, hasonló fejlettségű, színvonalú néppel, ezért mind anyagi, mind szellemi teljesítményeik vonatkozásában különleges társadalommá tette őket. Megannyi viszontagság között fejlődött ki páratlan művészete és kultúrája, mely kisugárzó erejével hatni tudott az egész Távol-Kelet arculatára, s amelynek ma is csodájára jár a világ.
Az utcai közlekedés első látásra kaotikusnak tűnik. A járművek gyakran túlzsúfoltak, a kínaiak minden talpalatnyi helyet - beleértve a tetőt, ablakokat és az ajtókat – igénybe vesznek. Álljunk meg egy pár percre próbáljuk meg lefotózni ezt a forgatagot.
A híres kínai akupunktúra számos esetben hozott gyógyulást, hát-, fej-, ízületi- és egyéb betegségekben, de a mai orvostudomány még mindig nem tud számot adni az akupunktúra pontos működéséről, illetve eredményességének okáról. A kínaiaknak persze megvan a saját elméletük. A régi kínaiak bambuszból, aranyból, ezüstből vagy rézből készítették hajszálvékony tűiket, míg manapság csak rozsdamentes acélból készültet használnak. Több mint kétezer akupunktúrás pontot tartanak számon, de csak mintegy 150-et használnak, s ezekbe vezetik be kis fájdalmat okozva a tűket. Az akupunkturista szerint ezek a pontok a test valamelyik szervének, mirigyének vagy ízületének felelnek meg, s ezeket az ún. „energiacsatorna” köti össze, melyek valószínűleg idegek lehetnek, s úgy tűnik, a tű megállítja a fájdalom továbbjutását az energiacsatornák mentén – akármi légyen az igazi magyarázat, az tény, hogy az akupunktúra hatásos gyógymód, mely már betegek millióinak adott egészséget.
A kínai földrajzi adottságok, az éghajlatok változatossága, és a különböző helyi főzési módszerek miatt számos konyha iskola alakult ki. Négy fő iskoláról beszélhetünk, amelyek mindegyike egy-egy ízzel párosul, a déli édessel, az északi sóssal, a keleti fűszeressel, és a nyugati savanyúval.
Az étkezés, az ételek elkészítése szempontjából Kína négy részre osztható a világtájaknak megfelelően; az északi: Beijing és Shandong, a déli: Kanton és Chaozhou, a keleti és a nyugati: szecsuáni – ez utóbbi az, amit mi kínai konyhaként ismerünk, állítólag a négyezer étel közül 300 híres és elterjedt a világon.
Az északi konyhában rizs helyett inkább kölest fogyasztanak. A leghíresebb kínai ételt a pekingi kacsa is tipikusan északi hozzávalókkal készítik. Mongol hatás is leginkább ezen a területen érezhető (mongol barbecue, és mongol birkahúsból készült egytálételek).Az északi konyha hírneve alapján egyszerű és íztelen, de igazán laktató, amely a hideg éghajlat miatt nagyon fontos az itt élőknek.
A Mandarin és a Shandong Peking környékén hódít, és jellegzetessége, hogy köretként tésztát, illetve gőzölt kenyeret fogyasztanak. A kantoni és Chaozhou ételek félig főtt húsokból és zöldségekből állnak. A shanghai-i konyha a vörösre főtt ételekről, a szecsuani pedig az erős fűszerekről híres. A tea a legkedveltebb alkoholmentes, a sör pedig a legkedveltebb alkoholtartalmú ital. A borokat csak az erős gyomrúaknak ajánljuk. Az égetett szeszek közül a legnépszerűbb a maotai, amely annyira erős, hogy üzemanyag helyett is használható.
Ha Kínába való utazásuk előtt nem tudták használni a pálcikát, mire hazautaznak, minden bizonnyal mesterek lesznek már a pálcika kezelésében, ugyanis ritka az az étterem, mely a számunkra megszokott evőeszközt is tartaná, így a szükség...